A Škoda gyárat 1946-ban államosították és működését, így a személygépkocsik gyártását is az akkori nemzetgazdasági és politikai szemlélet által diktált munkamegosztás keretein belül határozták meg. Az államosítás ellenére is sikerült azonban a SPARTAK, az Octavia és a FELICIA modellek révén a gyár hírnevét és viszonylag jó minőségbeli színvonalat fenntartani, ez azonban sajnos arra nem volt elegendő, hogy a Škoda a hatvanas évek végén berobbanó nyugat-európai technológiai fejlődéssel felvegye a versenyt.

A fent említett Škoda Autóipari Részvénytársaság beolvadt a német Hermann-Göring cégcsoportba és tevékenységét teljes mértékben a háború kiszolgálására kellett koncentrálnia. Az egyes fegyverkomponensek előállítása mellett, Mlada Boleslavban főként különböző páncélkocsik és vontató járművek gyártása, illetve összeszerelése történt ebben az időszakban.

Ebben az évben ismét önálló autóipari részvénytársasággá lett az autógyártási ágazat a Škoda konszernen belül. A világgazdasági válságot követően a "Popular" modell bevezetésével, a cég ismét hatalmas elismerést és üzleti sikert könyvelhetett el.

A 20-as években fúzióra került sor az egyik legjelentősebb ipari partnernek számító céggel annak érdekében, hogy a termelést, mely akkoriban számos személy- és tehergépkocsi, autóbusz, repülőgép motor és agráripari gépek gyártását foglalta magában, ismételten modernizálni lehessen. 1925-ben kötött tehát megállapodást a Laurin&Klement és a Škoda, mely értelemszerűen egyben az előbbi márkanév megszűnését is jelentette.

A gyártás egyre csak növekedett és hamarosan kinőtte magát kis családi vállalkozásból. A cég alapítói ezért 1907-ben arról határoztak, hogy részvénytársaság formájában folytatják működésüket. Fontos szempont volt az is, hogy most már a nemzetközi piacon is meg kellett felelniük, így szükségessé vált a gyár további bővítése és korszerűsítése is.

A századforduló utáni első próbálkozásokat követően, 1905-ben az autógyártás vált a cég legfontosabb célkitűzésévé. Rögtön az első autó, a "VOITURETTE A" hatalmas sikert aratott és ezzel gyártói a cseh autóipar klasszikusaivá váltak. Ezzel a szakmai elismertséggel és üzleti kiteljesedéssel a "Laurin&Klement" gyár nemzetközi piaci pozíciója is vitathatatlanul megszilárdult, ami az akkoriban felerősödő autóipari versenyben igen nagy jelentőséggel bírt.

Az év Karácsonyát megelőző héten, a gépészmérnök Vaclav Laurin és a könyvkereskedéssel foglalkozó Vaclav Klement biciklik előállítását kezdi meg a csehországi Mlada Boleslav helységben. Tevékenységüket a 19. század végének akkoriban nacionalista irányzatok által átitatott környezetében "Slavia" néven kezdték meg. Néhány évvel később azonban, 1899 -ben, a céget "Laurin&Klement" - re keresztelték át és motorkerékpárok előállításával is foglalkozni kezdtek.

A Škoda, a világ harmadik legrégebbi autógyártójának története rendkívül változatos. Tartson velünk és képzeletbeli időutazásunk során felfedjük a márka fejlődésének igen mozgalmas száz évét, illetve képekkel színesítve számos érdekességgel szolgálunk a Škoda hagyományairól.