­

Újabb izgalmas helyszínnel bővült a Škoda Múzeum: megnyílt a legújabb látványraktár, így a márka rajongói mostantól még több ritkaságot csodálhatnak meg élőben. A 2025 decemberében indult első ütem, a „Sleeping Beauties” után újabb látványossággal bővül a kiállítás: a „Concepts Unmasked” névre keresztelt második terem mostantól hivatalosan is látogatható. A Škoda Auto ezen a helyszínen mutatja be legizgalmasabb tanulmányautóit, formaterveit és prototípusait az 1950-es évek végétől egészen napjainkig. A látogatás előzetes bejelentkezéshez kötött, és kizárólag szakavatott tárlatvezetés kíséretében lehetséges. A két gyűjtemény több mint ötven lenyűgöző kiállítási tárggyal egészíti ki a Škoda Múzeum központi tárlatát, tovább gazdagítva a márka történetét bemutató múzeumot.

Az 1913-as gyárépületben berendezett Škoda Múzeum megnyitotta „Concepts Unmasked” névre keresztelt új részlegét, ahol a legritkább prototípusok és tanulmányautók várják a látogatókat. A Škoda ezzel lehetőséget kínál a látogatóknak, hogy bepillantsanak a márka történelmi kulisszái mögé, és gyűjteményének egy újabb szeletét tárja a nagyközönség elé. Harmincegy koncepció és prototípus költözött be a frissen megnyitott kiállítótérbe. Ezek a különleges modellek mind egy célt szolgálnak: formába öntik a cseh autógyártó jövőbeli arculatát és műszaki megoldásait. Az újonnan megnyílt csarnok modern, indusztriális „garázshangulatával” szerves folytatása a már jól ismert „Sleeping Beauties” gyűjteménynek. A gyűjtemény különálló egységként is megtekinthető: a tárlat előzetes foglalás alapján, vezetett csoportok keretében látogatható. A látogatók minden kiállított darab mellett találnak egy rövid ismertetőt, a részletesebb információkért pedig elegendő beolvasniuk a kihelyezett QR-kódokat. A főkiállításhoz hűen az új csarnok kínálata is folyamatosan frissül, így időről időre újabb kincsek kerülnek a látogatók elé.

A Mladá Boleslav-i Škoda Múzeum több mint 130 év történelmén kalauzolja végig a látogatókat, a legkorábbi Laurin & Klement járművektől egészen a legmodernebb szériamodellekig és formatervezési tanulmányokig. A múzeum 1995-ben, az eredeti gyárépületekben nyitotta meg kapuit, majd 2012-ben teljes körű modernizáción esett át. A múzeum 1800 négyzetméteres kiállítótere nem csupán patinás veteránjárműveket vonultat fel, hanem prototípusoknak, motorsport-különlegességeknek és motorkerékpároknak is otthont ad. A gyűjtemény legkorábbi darabja egy 1899-es Slavia kerékpár. A múzeumlátogatást érdemes összekötni a Škoda Mladá Boleslav-i, vrchlabí-i vagy kvasinyi gyáregységeinek megtekintésével, de a program kiválóan kiegészíthető egy kirándulással is Ferdinand Porsche szülőházához Liberec-Vratislavicébe.

A „Concepts Unmasked” tárlat minden egyes különlegességét megörökítettük: a professzionális fotók térítésmentesen elérhetők és letölthetők a Škoda Storyboard oldalán.

A kiállított járművek bemutatása

Škoda 973 „Babeta” (1953)

A csehszlovák hadsereg számára kifejlesztett terepjáró-prototípus összkerék-meghajtással és kiváló terepjáró képességekkel büszkélkedhetett. Mindössze mintegy 30 darab készült belőle. A jármű széles körű ismertségét elsősorban az 1964-es, Ha ezernyi klarinét című csehszlovák filmmusicalnek köszönheti. A filmben csendült fel a Babeta elindult a világba című sláger, amelynek hatására a jármű végleg megkapta a közönségtől a „Babeta” becenevet.

Škoda 976 (1956)

Ez a prototípus a tervezett NOV (új személygépjármű) program egyik tanulmányaként készült, ebben a kivitelben orrmotorral és elsőkerék-meghajtással. Később azonban a farmotoros elrendezés mellett döntöttek, a fejlesztési folyamat pedig végül a sikeres Škoda 1000 MB modellben öltött testet.

Škoda 988 (1958)

A későbbi Škoda 1000 MB prototípusa: ennél a modellnél már megjelent a jól ismert farmotor és a hátsókerék-meghajtás kettőse. Mindössze négy darabot gyártottak belőle 1957 és 1958 folyamán, és érdekességük, hogy mind a négy modell eltérő kivitelben látott napvilágot. Ez a modell már 2006-ban elfoglalta méltó helyét a Škoda Múzeum állandó tárlatában. A típus teljesen fémépítésű, önhordó szedánkarosszériát kapott, és a négy példány közül egyedüliként ezt szerelték fel a különleges OHC-vezérlésű prototípus-motorral.

Škoda 990 NOV Combi (1963)

A Škoda 1000 MB fejlesztésekor felmerült egy praktikus kombi változat gyártása is. A prototípus hétezer kilométert tett meg a tesztvezetések során. A típus vesztét a csomagtérpadló alá épített, bonyolult beépítésű boxermotor okozta, így a modell sosem jutott el a sorozatgyártásig.

Škoda 998 Agromobil (1963)

Az összkerék-meghajtással szerelt modellt igazi munkagépnek szánták: elsősorban a gazdák, az erdőjárók és a honvédség igényeit hivatott kiszolgálni. A Škoda a Česká zbrojovka Strakonicével közösen fejlesztette ki a modellt, és a tervek szerint a gyártás is az utóbbi vállalatnál valósult volna meg. Végül azonban megmaradt a prototípus szintjén: 1962-ben három, egy évvel később pedig további tíz példány készült belőle.

Škoda 720 (1971)

Egy modern, középkategóriás jármű prototípusa, orrmotoros elrendezéssel és hátsókerék-meghajtással. 1969 augusztusában készült el az első Škoda 720-as, amelynek karosszériáját az Italdesign stúdió feje, a legendás Giorgetto Giugiaro tervezte. A kiállított jármű az OP-1 kódjelet viselő, úgynevezett ismételt prototípus.

Škoda 740 (1971)

Az Š 740-es gyári kód alatt futó Škoda 900/1100 projekt 1969-ben vette kezdetét. A fejlesztés célja egy hagyományos felépítésű kompakt jármű volt, amelyet eredetileg kétféle karosszériamérettel és két különböző lökettérfogatú motorral terveztek. Az ötajtós modell Josef Čech tervei alapján készült, a típus közúti tesztelésére pedig 1971 és 1972 között került sor. Nem sokkal később azonban politikai okokból leállították a fejlesztési munkálatokat.

Škoda 760 ID (1973)

1971-ben vette kezdetét az elsőkerék-meghajtású Škoda 760-as projekt, amely a keletnémet zwickaui és eisenachi gyárakkal való szoros együttműködésre épült. A vállalat ismét Giorgetto Giugiaro stúdiójához, az Italdesignhoz fordult, így az ő munkájukat dicséri a 760-as sorozat negyedik prototípusának karosszériája. Ez az elegáns limuzin 1973-ban készült el, ám a politikai közbeszólás miatt a projekt egy évvel később végleg meghiúsult.

Škoda 736 Buggy (1975)

A Josef Čech, az AZNP formatervezője által megálmodott, strandautó-stílusú Škoda Buggy fejlesztése az 1970-es évek első felében zajlott, a Škoda 110 L módosított műszaki alapjaira építve. A karosszéria a járműgyártó saját szakképző központjában készült, a tanulók szakmai gyakorlati programjának keretében. Bár a típus sorozatgyártását végül elvetették, egy legyártott darab mégis különleges feladatot kapott: a prágai reptéren szolgált felvezető járműként.

Škoda 763 (1977)

Egy működőképes prototípus abból a fejlesztési sorozatból, amely a korábbi, sorozatgyártásig soha el nem jutó 760-as szériát követte. A projekt keretében többféle felépítményt is papírra vetettek, majd megvalósítottak: a prototípusok között ferdehátú (761), szedán (762), kupé (763), valamint hagyományos (764) és növelt tengelytávú kombi (765) is helyet kapott. Mindegyik modell klasszikus felépítést kapott: az orrmotorhoz és a hozzá kapcsolt sebességváltóhoz hátsókerék-meghajtás társult.

Škoda 742 P (1978)

Az 1970-es évek végén a farmotoros, hátsókerék-meghajtású Škoda 105/120 (742-es típus) alapjain több módosított tesztpéldány is készült, amelyekkel alternatív hajtáslánc-elrendezéseket vizsgáltak. Az egyik példányt „mindent előre” elv mentén építették fel: a hosszában beépített orrmotor és a sebességváltó közvetlenül az első kerekeket hajtja.

Škoda 748 (1985)

Mialatt a Škoda 130 RS egyik győzelmet a másik után aratta, a színfalak mögött már javában formálódott a legendás utód. Az egyik járható útnak a hamarosan érkező 743-as típuscsalád (a Garde és a Rapid modellek) továbbfejlesztése ígérkezett. Emiatt 1979 és 1980 között három prototípus is készült a Škoda 130 RS műszaki alapjaira, amelyeknél eltérő kialakítású orr- és farrészekkel kísérleteztek a tervezők. A Škoda Múzeum gyűjteményében látható példány a negyedik, egyben utolsó prototípus, amely 1985-ben, Kvasinyban készült el.

Škoda 781 FV2 (1981)

Az elsőkerék-meghajtású, orrmotoros Škoda Favorit fejlesztése már 1979-ben megkezdődött, akkoriban még a Škoda 781-es típuskódot viselte a projekt. A fejlesztés során két stílustanulmányt (SV), két funkcionális modellt (FV) és négy nullszériás prototípust (OP) építettek meg. A kiállított jármű a típus második működőképes prototípusa. A modellt kéttónusú De Luxe kivitelben gyártották le, a tesztelési fázis során pedig több mint 90 000 kilométert teljesített.

Škoda 782 (1986)

A Škoda 781-es (Favorit) modellcsalád egyik meg nem valósult változata: a Stile Bertone stúdió által tervezett négyajtós szedán. A fejlesztés során több különböző karosszériaváltozatú prototípus is készült; ezek közös jellemzője az orrmotoros beépítés, valamint az elsőkerék-meghajtással kombinált sebességváltó volt. Bár a tervek szerint a sorozatgyártás 1990-ben indult volna, a projektet végül mégis leállították.

Škoda 783 (1987)

Egy újabb prototípus, amely a Škoda 781 Favorit alapjaira épült. A háromajtós kupé története 1985-ben indult, kezdetben vázlattervekkel, majd a Bertone műhelyében kidolgozott 1:4-es méretarányú makettel. A szükséges műszaki dokumentációt Mladá Boleslavban és Kvasinyban készítették el, a karosszéria pedig 1986-ban készült el. A kupé 1987-ben gördült ki először az utakra, a sorozatgyártásig azonban végül nem jutott el.

Škoda 784 COM (1987)

Ez a Škoda Favorit/Forman alapjaira épülő kombi 1991-ben készült el a megemelt tetővonalú Savana kivitelben. Emellett számos további, eltérő karosszériaváltozatú prototípus is készült ugyanezen a műszaki alapon.

Škoda 788 (1991)

A Škoda Forman alapjaira épült mentőautó-prototípus, amely megnyújtott tengelytávval készült. Az 1991-ben készült példányt alapos közúti tesztelésnek is alávetették. Végül mindössze két példány készült belőle, mivel abban az időben már a könnyű haszongépjárműveken alapuló mentőautók váltak az elfogadott szabvánnyá.

Škoda FUN (1993)

A Škoda első, kifejezetten közönségcsalogatónak szánt tanulmányautója már a Volkswagen-korszakban készült el. A sorozatgyártási tervek nélküli koncepciót a brazil Günter Karl Hix vezetésével fejlesztették ki. Ebből a Škoda Pick-up alapjaira épített szabadidő-autóból mindössze két példány készült 1992 és 1993 között. A kedvező fogadtatásnak köszönhetően az alapötlet végül 1996-ban a Felicia Fun szériamodellben öltött testet.

Škoda Tudor (2002)

Ez a kétajtós, négyüléses sportkupé a 2002-es Genfi Autószalonon mutatkozott be. A formatervezési tanulmány alapjául az első generációs Škoda Superb szolgált, a projektet pedig Thomas Ingenlath vezető tervező fémjelezte. Az elegáns modell kortalan formavilágával valósággal magára vonta a tekinteteket, jóllehet a sorozatgyártását sosem tervezték.

Škoda Roomster (2003)

A 2003-as Frankfurti Autószalonon a Škoda egy olyan kompakt dizájntanulmányt mutatott be, amely rendkívül tágas és jól variálható belső terével hívta fel magára a figyelmet. A Thomas Ingenlath által jegyzett karakteres formaterv, a formabontó helykihasználás és a lenyűgöző variálhatóság akkora közönségsikert aratott, hogy a sorozatgyártású változat 2006 és 2015 között a márka kínálatának oszlopos tagjává vált.

Škoda Yeti Cabrio (2005)

A 2005-ös genfi világpremier még egy zárt SUV-tanulmányról szólt, ám fél évre rá Frankfurtban a Škoda már a Yeti kabrió változatával mutatta meg a modell sokoldalúságát. Thomas Ingenlath tervező ezúttal is a karakteres formavilág, a maximális funkcionalitás és az ötletes megoldások ötvözésére helyezte a hangsúlyt. A Škoda Yeti szériaváltozata végül 2009-ben gördült le a gyártósorról, és egészen 2017-ig maradt a kínálat része.

Škoda Fabia Pick-up (2007)

A prototípusgyártás logisztikai folyamatainak támogatására a műszaki fejlesztés részlege négy saját gyártású pick-upot állított munkába. A jármű elülső része megegyezik az első generációs Fabiáéval, a hátsó traktus viszont teljesen egyedi kialakítást kapott, és a Škoda Roomster futóművére épül. Az erőforrás szerepét egy 74 kW teljesítményű, 1,9 literes TDI motor tölti be, a hátsó tengely maximális terhelhetősége pedig megközelíti az 1000 kilogrammot.

Škoda Yeti Pick-up (2012)

Az egyedi tervezésű tanulmányautót 2012-ben hívta életre a vállalat prototípusgyártó részlege. Míg az autó eleje egy az egyben a sorozatgyártott Škoda Yetit idézi, a robusztus laprugós felfüggesztéssel ellátott hátsó plató egyedi fejlesztés, amelyhez a VW Caddy Maxi elemeit használták fel. A szériaváltozathoz képest ez az összkerékhajtású modell összesen 644 mm-rel hosszabb, tengelytávját pedig 428 mm-rel toldották meg.

Škoda Joyster (2006)

Jens Manske háromajtós kompakt tanulmánya a 2006-os Párizsi Autószalon egyik legnagyobb szenzációja volt. A Joyster bepillantást engedett a Škoda alapvető formanyelvének továbbfejlesztésébe, egyúttal számos olyan népszerű „Simply Clever” megoldást is bemutatott, amelyek a mindennapi közlekedést hivatottak megkönnyíteni.

Škoda Vision D (2011)

Jozef Kabaň ötajtós kompakt tanulmányautója, amely 2011-ben Genfben mutatkozott be, sorsfordító mérföldkőnek bizonyult a Škoda formanyelvének fejlődésében. A modell megőrizte a Mladá Boleslav-i modellek stílusjegyeit, miközben megjelenését határozott, tiszta vonalakkal tette karakteresebbé. A tanulmányautó egyes stílusjegyei később a sorozatgyártású Škoda Rapid modellnél köszöntek vissza.

Škoda Vision C (2014)

A Jozef Kabaň nevével fémjelzett új formanyelv előfutáraként bemutatott ötajtós kupéban a dinamikus, elegáns sziluett és a karakteres részletmegoldások alkottak tökéletes egységet. A tanulmány a 2014-es Genfi Autószalonon mutatkozott be a nagyközönségnek, legfőbb stílusjegyei pedig elsőként a 2015-ben debütáló, harmadik generációs Škoda Superb szériaváltozatán köszöntek vissza.

Škoda Vision S (2016)

A Jozef Kabaň által jegyzett, a 2016-os Genfi Autószalonon bemutatott crossover-tanulmány a márka legújabb dizájnnyelvét ültette át az SUV-szegmensbe. A tervezők a cseh kubizmus örökségéből és a tradicionális cseh üvegművesség motívumaiból merítettek ihletet a modell megalkotásakor. A hétszemélyes tanulmányautó a 2016-ban sorozatgyártásba került Kodiaq SUV közvetlen előfutára volt.

Škoda Vision E (2017)

A Sanghajban 2017-ben debütáló, majd Frankfurtban is bemutatott tisztán elektromos crossover-tanulmány a márka e-mobilitási stratégiájának egyik legfontosabb mérföldkövévé vált. A Vision E már a 3-as szintű önvezető technológiát és a legkorszerűbb hálózati kapcsolati megoldásokat vonultatta fel. A digitális műszerfalat és a központi kijelzőt kiegészítve minden utazó számára saját interaktív felület állt rendelkezésre, saját képernyővel.

Škoda Vision X (2018)

A Škoda történetének legelső hibrid hajtású modellje ez az Oliver Stefani által jegyzett városi crossover tanulmány, amelyet 2018-ban, Genfben ismerhetett meg a nagyközönség. Az orrba épített, földgázzal (CNG) vagy benzinnel egyaránt üzemeltethető turbómotort a hátsó kerekeket hajtó elektromos hajtásrendszer egészíti ki. A tanulmány továbbvitte a márka SUV-modelljeinek dizájnnyelvét, amely később a Škoda Kamiq szériaváltozatán köszönt vissza.

Škoda Vision RS (2018)

A 2018-as Párizsi Autószalonon bemutatkozó lendületes, ferdehátú tanulmány a Škoda sportos RS-génjeinek jövőjét vetítette előre, egyúttal fellebbentette a fátylat a márka új kompakt modelljének formavilágáról is. A tervezőcsapat a motorsport és a versenyzés világából merített ihletet, hogy egy érzelmekkel teli, dinamizmust és energiát sugárzó formát alkosson meg. Az utastérben a sportos karakter letisztult, precízen kidolgozott formavilággal párosul.

Škoda Modern Solid Small (2023)

A kiállítás egyik fénypontja Oliver Stefani vezető tervező alkotása: egy kisméretű elektromos SUV szoborszerű modellje. A darabot a Škoda dizájnrészlege bocsátotta rendelkezésre, és eredetileg a márka 2023-as, a jövőbeli elektromos palettát felvonultató Let’s explore eseményén debütált. A 4,2 méter körüli, kompakt elektromos tanulmányautó sorozatgyártású változata még az idei évben bemutatkozik Škoda Epiq néven.