Fontos tájékoztatás
Új személygépjárművek esetén 2018. szeptember 1-jétől bizonyos motor-váltó variációk ideiglenesen nem érhetőek el, az új járművek típusjóváhagyásában az üzemanyag-fogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás mérésére szolgáló vizsgálati eljárás, a WLTP (Woldwide Harmonized Light Vehicle Test Procedure) általános bevezetése következtében. A rendelhetőségről a "Konfigurátor" menüpontban, illetve márkakereskedéseinkben, míg a készleten lévő gépkocsikról az "Azonnal elvihető" menüpontban, illetve szintén márkakereskedéseinkben tájékozódhat.
Weboldalunk futtatásához és a használhatóságának növeléséhez „cookie”-kat használunk.
Elfogadás és továbblépés
Modellek

2018-10-19

150 éve született Václav Klement (1868 - 1938), a ŠKODA egyik alapítója

150 esztendeje, 1868. október 16-án született a történelmi Csehország (Bohemia) területének középső részén fekvő Velvaryban a ŠKODA AUTO autógyártó egyik alapítója. Václav Klement legjelentősebb érdemei közé tartozik a vállalat stratégiai irányítása, valamint sikeres bel- és külföldi terjeszkedése. Szerény és szorgalmas emberként, egyben tehetséges és ambiciózus vállalkozóként ismerték, de sikeres versenyzőként és nagyvonalú támogatóként is hírnévre tett szert.

Václav Klement 1868. október 16-án látta meg a napvilágot. Öt év népiskola után könyvkereskedőnek tanult, de már akkoriban is komolyan érdeklődött a kerékpárok iránt. 1883-ban könyvesbolti segédként állt Mladá Boleslavban munkába, nyolc év múlva pedig át is vette az üzletet. Hobbija, a kerékpározás és a kerékpárkereskedelem - osztrák, német és angol cégeknek adott el bicikliket - ekkor még kiegészítő jövedelemforrásaként szolgált csupán.

Václav Laurinnal, a turnaui szerelővel közösen 1895 decemberében Klement járműjavító céget alapított, 120 négyzetméteres műhelyüket Mladá Boleslav "Na Hejtmance" városrészében a Benátská utca 149/III alatt nyitották meg. Laurin és Klement már 1896 tavaszán elkezdett kerékpárokat készíteni, amelyeket "Slavia" márkanéven kínáltak. A céget elsősorban a jó üzleti érzékéről is közismert, különösen kreatív Václav Klement vezette, sikeres ötletei közé tartozott például a részletfizetés lehetőségének 1896 októberi bevezetése. Mindig különösen motivált és szorgalmas volt, gyakran már reggel öttől egészen este tizenegyig a műhelyben dolgozott, miközben a reklám- és marketingtevékenységet is szervezte. Az adminisztráció feladatait az első három évben felesége, Antonie látta el.

Václav Klement igazi "látnok" típus volt, kiváló érzékkel a korszellem iránt. Vezetése alatt vált a Laurin&Klement (L&K) a modern motorkerékpártervezés úttörőjévé. 1899. november 18-án Prága-Bubnyban Klement bemutatta a Slavia márka első két motorkerékpárját, amit további külföldi bemutatók követtek. Klement azonban nem csak tehetséges tervező volt, hanem kora legsikeresebb versenyzői közé is tartozott. Egyik legnagyobb sikerét 1902. május 11-én a Bécs-környéki Exelbergrennen, vagyis az Osztrák-Magyar Monarchia akkori legjelentősebb technikai versenysport-eseményének megnyerésével aratta. Klement emellett a nagysikerű Mladá Boleslav-i gyári csapat vezetője is volt, kollégája, Václav Vondřich pedig 1905. június 25-én a franciaországi Dourdan nemhivatalos motorkerékpár-világbajnokságát nyerte meg.

Rövidesen az L&K már jóval több motorkerékpárt, mint kerékpárt készített, végül a cég 1905 márciusában végleg beszüntette utóbbiak gyártását. Teljes mértékben első saját automobilja kifejlesztésére összpontosított, amelyet még az év végén be is mutatott a nagyközönség előtt. Noha Václav Klement erősen kötődött hazájához, nagy hangsúlyt fektetett nemzetközi szakembergárdája kialakítására, így szerződtette például a német-osztrák csúcskonstruktőr és versenyző Otto Hieronymust is. Az L&K gyorsan az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb autógyártójává fejlődött, s számos külföldi piacon is megvetette lábát. 1907-re már a vállalat forgalmának 70 százaléka exportból származott.

Vezetőként Václav Klement mindig is nagy tiszteletnek örvendett. Magánemberként szerénység jellemezte, hivatásában pedig munkatársaival és önmagával szemben is igen magas igényeket támasztott, emellett azonban nagylelkű és szociálisan érzékeny vállalkozóként ismerték. Az első világháború nehéz éveiben besorozott munkatársai nagy részét sikerrel hozta vissza gyárába, de a Laurin&Klement a katonák családját is támogatta és az akut élelmiszerhiányra is megoldást találva a vállalat ellátta dolgozóit.

Az első világháborút és a monarchia szétesését követően Václav Klementnek pótolnia kellett a kieső exportbevételeket, így egyebek mellett repülőgépmotorok jövedelmező gyártásába kezdett. 1924 nyarán pusztító tűzvész tette tönkre a gyárat, s a vállalat újbóli stabilizálása, illetve sikerpályára állítása érdekében a Laurin&Klement végül egy erős stratégiai partnerrel történő egyesülés mellett döntött - ez a Plzeňben működő ŠKODA Művek volt.

Václav Klement továbbra is jól mérte fel a nemzetközi autóipar trendjeit, s amerikai egyesült államokbeli 1927-es tanulmányútján szerzett tapasztalatait és kapcsolatait is felhasználva nagyban hozzájárult kora egyik legkorszerűbb autógyárának felépítéséhez Mladá Boleslavban. A vállalat ettől kezdve szerelőszalagon gyártotta autóit és modern reklámtevékenységet folytatott. Alapítói idős korára az időközben már ŠKODA néven működő vállalat az akkori Csehszlovákia legnagyobb autógyártójává lépett elő.

Václav Klement röviddel hetvenedik születésnapja előtt, 1938. augusztus 13-án hunyt el, üzlettársa és jóbarátja, Václav Laurin, nem egész nyolc évvel élte túl. Csaknem szomszédok voltak a Husova utca 237. és 208. alatt, és sírjaik is egymáshoz közel találhatók a Mladá Boleslav-i temetőben.